A hétvégi Téli Sportágválasztó egyik legnagyobb szenzációja a kutyafogathajtás volt. Sajnos hó hiányában csak kerekes edzőkocsikkal tudtak bemutatkozni a szánhúzó kutyák és hajtóik, de bizton állíthatom, hogy ez volt az a sportág, amelyiknél tényleg mindenki megállt pár percre gyönyörködni, a bátrabbak pedig ki is próbálhatták magukat néhány kör erejéig. Hihetetlenül nagy volt az érdeklődés, a kígyózó sorok csak akkor oszlottak fel, amikor a kutyák rövid, de jól megérdemelt pihenőidejüket töltötték. Egy ilyen ritka pillanatban faggattam Sipiczki Gyurit, az Északi Szánhúzókutyások Sportklubjának oszlopos tagját a sportág szépségeiről:
– Hogyan alakult ki a kutyaszánhajtás mint sportág?
– A sarkvidékeken a kutya és az ember évszázadok óta egymásra van utalva: a vadászat során lőtt húsokat kutyás szánokon vontatták haza, a motoros szánok elterjedéséig szinte ez volt az egyetlen módja az áruk, élelmiszerek és személyek szállításának. Ehhez a kemény munkához célirányosan olyan fajtákat tenyésztettek, amelyek a zord időjárási körülmények között is képesek fáradhatatlanul dolgozni, súlyos terheket húzni és nem utolsó sorban csapatban együttműködni. Ezek a havas szánhúzásra tenyésztett fajták a szibériai husky, az alaszkai malamut, a samoyedek és a Grönlandi kutya. Később, a sportág kialakulásakor szempont lett a gyorsaság is, ezért az északi kutyákat elkezdték olyan fajtákkal keverni, amelyek gyorsabbak, de alapvetően nem olyan jól bírják a hideget. A versenyeken külön kategóriában indulnak a fajtatiszta kutyák és a keverékek.
fotó: Bese Zoltán
– A hazai időjárási viszonyok között, amikor könnyen megeshet, hogy havazás nélkül múlik el a tél, nyáron pedig nem ritkák a 30 fokos tartós melegek, hogyan érzik magukat ezek az állatok?
– Azt kell tudni ezekről az északi fajtákról, hogy kettős bundájuk van: egy aljszőrzet, ami hőszigetelő és vízzáró réteget biztosít és a hosszú, gyönyörű, bunda. Az aljszőr miatt nem fáznak annyira télen, viszont nyáron is jobban szigeteli őket, egy darabig hűvösebben tartja a bőrüket, de természetes, hogy 30 fokban nem lehet őket terhelni. Éppen ezért nálunk a július-augusztus a pihenésé, szeptemberben kezdünk el edzeni esténként, ha már 20 fok alatt van a hőmérséklet és ahogy hűl az idő, úgy dolgozunk fokozatosan egyre többet a kutyával.
– Hogyan kell a szánhúzó versenyekre edzeni? Fontos, hogy nemcsak a kutya, de a hajtó is fitt legyen?
– Legalább annyira fontos! A vádlinak, combnak, törzsnek eléggé megterhelő a verseny, hiszen a sprintfutamok során folyamatosan segítjük a kutyát rollerező mozdulattal, azaz egy lábon állva, megrogyasztott térddel tartjuk magunkat fél óra -40 percen keresztül, miközben a másik lábbal hajtunk, azért ez komoly fizikai teljesítmény. A felkészülés során a kutyafogat-hajtó elsősorban kondíciónövelő és kardioedzéseket végez. Én futni szoktam velük: ilyenkor egy speciális rugós derékövhöz van kötve a kutya. Így egyrészt könnyebb futni, mert segít a kutya, másrészt nehezebb is, hiszen nagyobb tempót diktál az állat és hamarabb el lehet fáradni. Ezen kívül biciklivel és scooterrel edzem.
Kutyás futó (canicross) versenyszám (fotó: Bese Zoltán)
– Ezek mind versenykategóriák is, hiszen szánhúzó kutyával nemcsak a klasszikus szánnal lehet dolgozni. Milyen versenyszámok vannak még?
– Havas időszakban szános fogatok versenyezhetnek (2, 4, 6, 8, 10 kutyával), egy vagy két kutyával a pulka kategóriában vagy síjöringben lehet indulni, ilyenkor a hajtó sífutóléccel halad (a pulkánál a kutya egy kisebb szánt is húz).
Szános fogat (kép: Bese Zoltán)
Hómentes időben a kutyafogatok szán helyett a kerekes edzőkocsikkal rajtolnak, a pulka megfelelője a kerékpáros-kutyás kategória, a síjőringé pedig a kutyás-futó.
– Az átlagember -eddig- talán nem is tudott arról, hogy itthon is létezik ez a sportág. Te hogyan kerültél bele ebbe a miliőbe?
– Én alapvetően kutyás és ettől függetlenül biciklis ember voltam és vagyok, ez sokunkra jellemző egyébként az egyesületben. Dunaharasztiban rendeznek évről-évre egy húszéves hagyománnyal bíró nemzetközi szánhúzókutyás találkozót, ahová 1999-ben én is kilátogattam és teljesen elvarázsolt, amit láttam. Olyannyira, hogy a következő évben már rajthoz is álltam egy kölcsönkutyával és itt ragadtam ebben a közösségben. Azóta természetesen már van saját kutyám is.
A hétvégi Téli Sportágválasztóra is azért jött ki az egyesületünk, hogy megmutassuk az érdeklődőknek, hogy ez a sport létezik, csak éppen nincsen annyira szem előtt, hiszen minket leginkább városon kívül, a természetben lehet megtalálni.
– Akik lemaradtak a Téli Sportágválasztóról, vagy épp ellenkezőleg: szeretnének még veletek és a kutyákkal találkozni, esetleg ismét kipróbálni, hol léphetnek kapcsolatba veletek?
– Remek családi program lehet a március 28-29-én megrendezésre kerülő Medve-kupa a Veresegyházi Medveparkban. Itt bő 100 nemzetközi indulóval fogunk szárazföldi fogathajtó versenyt tartani és szoktunk lehetőséget biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy kipróbálhassák a fogatokat is.
Aki szeretne kapcsolatba lépni velünk, vagy további információkra van szüksége, keressen minket honlapunkon: Északi Szánhúzókutyások Sportklubja.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: