SPORTÁGVÁLASZTÓ BLOG

ATLÉTIKA: „Minden nap egy új sikerélmény, hiszen jobb vagy ma, mint tegnap voltál.”

atlétika

A futás napjainkban egyre népszerűbb sportág. Rengetegen űzik, hobbisportként, örömből vagy egyszerűen fogyókúrázóként, rendszeresen vagy rendszertelenül, önálló vagy kiegészítő sportként, egyre nagyobb célokat állítva maguk elé, akár maratonistákká, ultrafutókká válva. Mégis milyen hatással van ez az atlétika sportágra? Az atlétika mai magyarországi helyzetéről, céljairól Gyulai Mártont, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkárát kérdeztem.

Gyulai Márton

A Magyar Atlétikai Szövetségnek milyen feladatai, céljai vannak?

A Magyar Atlétikai Szövetségnek 2013-ban elindult kiemelt sportágfejlesztési programja összeállításánál rá kellett jönnünk, nagyon szép, hogy a világversenyeken, olimpiákon érmeket nyerünk, de széles utánpótlásréteg, tömegbázis nélkül ennek az egésznek semmi jövője nincs. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne csak a közvetlen utánpótlás korú atlétákat, az U18, U20, U23 korosztályt, hanem a sokkal fiatalabbakat is bevonjuk a sportágba. Létrehoztunk egy „újonc korcsoportot”, ahol elsődlegesen azt tartjuk szem előtt, hogy mitől maradnak ott a pályán a gyerekek? Így amellett hogy ennek a fiatalabb korosztálynak is szervezünk versenyeket, az áll a fókuszban, hogy az edzők ne „égessék ki a gyerekeket”. Itt nem a pontok számítanak vagy a bajnoki helyezések, hanem az hogy a 6-8, 10-12 éves gyerekek jól érezzék magukat a pályán. Ezt pedig játékos foglalkozásokkal, edzésekkel lehet elérni, a cél, hogy jó értelemben megfertőzzük őket az atlétika szeretetével, annyira, hogy később, amikor már a keményebb edzések jönnek se hagyják ott a sportágat, váljon az atlétika az életük részévé, ivódjon bele a mindennapjaikba…

Mekkora tábora van itt Magyarországon az atlétikának? Látszik-e fejlődés, növekedés a létszámban?

Nem könnyű erre válaszolni. Nehéz egyáltalán meghatározni, hogy pontosan ki az, aki atletizál. Hiszen, hogyha körbenézünk akár Budapest zöld területein, a Margit szigeten, Városligetben, Citadellánál, Hármas határ hegyen, de szinte bárhol, az utakon, a természetben rengetegen futnak, de mégsem mondják magukról, hogy atléták.  A diákolimpiai versenyeken több mint százezer gyermek vesz részt atlétikai számokban, de ők sem nevezik magukat atlétának. Ha megnézzük, hogy a klubokban hányan vesznek részt akkor ott is hatványozódott a részvételi arány, több 1000 regisztrált atlétával van több mint egy pár évvel ezelőtt. De nem könnyű őket rávenni arra, hogy regisztráljanak a Szövetség adatbázisába, ezért egy online regisztrációs rendszert hoztunk létre, így  már egy internetes alapú számítógépes rendszeren keresztül lehet igazolni a versenyzőket.  

A kölyökatlétika program jó kezdeményezésnek tűnik, mely szintén segítheti a széles rétegek bekapcsolását?

Valóban hatalmas lehetőség nemcsak a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek, hanem a magyarnak is, hiszen a játékosságot viszi be a gyerekek mindennapjaiba és köszönhetően a mindennapos testnevelésnek, hazánkban lehetőség van arra, hogy iskolai körülmények között játékos formában, ahogy szoktam mondani „színes-szagos” játékszerekkel sportolásra és vidám, nem vérre menő versengése bírjuk a gyerekeket, a fiatalokat. Nem kontaktusos sportág, nem fog senki megsérülni benne, semmilyen bíró nem fúj be a foltot,  önmagát tudja minden kisgyermek legyőzni nap, mint nap. Az országban már több mint háromezer általános iskolában ott vannak ezek a csomagok!

Ha szülőket, gyerekeket kellene megszólítani, hogy miért válasszák ezt a sportágat, akkor milyen szavakat mondanál?

Annak ellenére, hogy egyéni sportágról van szó, én az gondolom, hogy az atlétika sportág mindenkinek meg tudja adni azt, amire szüksége van, amiben sikerélménye lehet. Ha szeret valaki futni, akkor értelemszerűen lehet belőle sprinter vagy hosszútávfutó attól függ, hogy milyen az állóképessége. Lehet dobni, ugrani és van csapat is az atlétikában ott vannak a váltók. Ráadásként pedig ott van az atlétika csapatbajnokság, amit kifejezetten a fiataloknak szervezünk. Itt mindenkire ugyanakkora  feladat és felelősség hárul, azok a pontok, amelyeket a gyerekek megszereznek később az egész csapat előnyére válnak. Úgyhogy az atlétika tényleg az a sportág, ahol bármi érdekel téged ki tudod próbálni önmagadat és csak magadat kell legyőznöd a szó jó értelemben: minden nap egy új sikerélmény, hiszen jobb vagy ma, mint tegnap voltál!

Szöveg: Koós-Lukács Tímea

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!